Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


3. oldal (2011/2)

::Lótartás::

resourcecenter06_va_525x350.jpgA lovarda kialakítása
épületek, karámok, pályák...

   Természetesen az, hogy a leendő lovardánk hogyan lesz kialakítva, függ sok mindentől: anyagi háttér, rendelkezésre álló terület mérete, elhelyezkedése, az esetleg már meglévő épületek minősége és az, hogy milyen célra szánjuk majd lovardánkat.
   Sportlóistálló, versenylovarda? Ebben az esetben magas infrastruktúrájú létesítményre lesz szükség, hogy kiszolgálhassa az igényeket. Hobbi- és kisebb sportcélú lovarda? Ha erre a célre szeretnénk lovardát építeni nyilván elfogadható az alacsonyabb infrastruktúra, szerényebb körülmények.
   A cikk egy hobbi- és kisebb sportcélra alkalmas lovarda kialakítását írja le leginkább. Azért ezt választottam, mert úgy gondolom, hogy a legtöbben inkább ilyen lovardát szeretnének / tudnak létrehozni.

A terület kiválasztása
   Nagyon fontos szempont, hogy lovarda nem lehet akárhol. Figyelembe kell venni a következőket, mielőtt megvásárolnánk egy területet:

  • forney_field1.jpgMegközelíthetőség (busszal és autóval is jól megközelíthető legyen)
  • Környék (jó, ha egy város vagy falu mellett lesz lovardánk, nem pedig távol, elzártan. Azért is jó, mert így nem kell sokat költeni a villany bevezettetésére sem például)
  • Terület adottságai (mennyire lehet könnyen építkezni, van-e kellő hely a karámoknak, pályának stb.)
  • Terepviszonyok (a leendő lovasok jó részét érdekli majd, hogy milyen. Jó az, ha nem kell átmenni forgalmas úton, ha ki akarunk lovagolni, vannak rétek, erdők is.)
  • Talajviszonyok, növényzet (fűben szegény területet biztos, hogy füvesíteni kell majd, agyagos talajnál sokszor gond lehet a karámozással, ezért mesterségesen kell majd kialakítani a karámokat, pályákat. Ha sok a fa, jó része biztosan kivágásra kerül, ha egy fa sincs, magunknat kell ültetni majd.)

   Tehát a fent említett pontok a legfontosabb kritériumok, de persze ezek mellett más is lehet. Ami a terület méretét illeti, az attól függ, hogy mennyi lovat szeretnénk tartani, milyen épületeket akarunk építeni és mennyi van a pénztárcánkban.

Épületek, karámok, pályák elhelyezése
   Ha a terület megvan, érdemes mélyen elgondolkodni, mit is szeretnénk építeni, mi hol lesz. Ehhez tervrajzok kellenek majd, hiszen nem lehet a hasunkra csapni. Azt kell végiggondolni, hogy az adott területen hány lovat szeretnénk tartani, milyen tartásmóddal (rideg, istállós-karámozásos), milyen épületekre lesz szükség, hogyan képzeljük a lovaglópályákat.
   Az alábbi három tervrajz példa a lovarda kialakítására. Az első egy kisebb területen, szerényebb körülményekkel megépített lovada, de tartalmaz mindent, ami csak kell. A második egy nagyobb területen elhelyezkedő, több lehetőséggel rendelkező lovarda, a harmadik pedig már jóval több igényt szolgál ki és jóval sportcentrikusabb.

1. alaprajz2.jpg 2. alaprajz1.jpg

3.alaprajz3.jpg

   Természetesen nem lehet mindent egyszerre megépíteni, fokozatosan, évről-évre bővül a legtöbb lovas létesítmény, csak nagyon ritkán épül fel minden egyszerre.

Milyen épületekre van szükség?
   tamworth-3.jpgIstálló szinte minden esetben van. Méretűk, anyaguk persze különbözik. A téglából / kőből épült istállók nyáron hűvösek, télen hidegek, ezért nem árt kialakítani valamilyen szigetelést. A fából készültek megfelelő szigetelésel viszonylag meleg istállók.
   A talaja általában beton (erre nagyon bőven kell szalmázni, mert kemény és hideg) vagy döngölt föld (idővel mélyedések alakulnak ki, ezt fel kell tölteni).
   Fontos a belmagasság. Azok az istállók, melyek belmagassága magas, sokkal hidegebbek, valószínű, hogy takarni kell télen a lovakat. A padlástérrel rendelkező istállók melegebbek.
   A szellőztetés fontos, mert a lovaknak nem tesz jót, ha sokat szagolják az ammóniát. Érdemes sok nyitható-zárható ablakot kialakítani, de nem szabad összekevrni a jól szellőző és a huzatos istállót. Az ajtó(k) tágasak legyenek és masszívak, könnyen nyithatóak és jól szigeteltek.
   Az állásos istállóban legalább 2x annyi helyet lehet kialakítani, mint a bokszosban, azonban az állások nem elég tágasak a lovak számára a lefekvéshez, nem tudnak nagyon mozogni a lovak és ügyelni kell a kikötésre is. Arról nem is beszélve, hogy a bértatók a bokszos istállót fogják előnyben részesíteni. A bokszoknak minimum 2,5 m x 3 m-es (7,5 m²), azonban jobb a 3 m x 3 m-es (9 m²) illetve 3 m x 3,5 m-es (10,5 m²) alapterület, hiszen ezekbe a bokszokba nagyobb lovak, csikós kancák is elhelyezhetők.
   Fontos, hogy a lovak bokszaiba / állásaiba helyezzünk el falra szerelhető etetőket, ha módunk van rá önitató rendszert. Nem nagy baj, ha nem fektetünk be önitatókra, de akkor oda kell figyelni a napi többszöri itatásra vödörből.
   Lényeges a világítás is! Olyan erős lámpákra van szükség, melyek fényében látunk is valamit, de az sem jó, ha túl éles fényűek.

   1165315970xhso65.jpgNyerges megléte elengedhetetlen, hiszon mind a bértartók mind a tulajdonos ide fogja bepakolni az összes lovas felszerelését. A nyerges kialakítható benn az istállóban vagy valamilyen különálló épületben, pl. melegedő. A legjobb, ha készítünk szekrényeket a bértartóknak, melyek akár zárhatóak is lehetnek. A méreteket úgy kell kitalálni, hogy beleférjen egy nyereg, kantár, ápolós doboz, ruházat, lábvédők, pálcák stb.
   Ami még kell egy nyergesbe, az egy-két szék leülni öltözködni és villany, hogy sötétben is láthasson mindenki.

   Takarmányosra is szükség van. Itt fogjuk tárolni az abrakot. Igazából az elhelyezésnél csak annyit kell figyelembe venni, hogy ne legyen messze az istállótól vagy akár kialakítható magában az istállóban. Még oda kell figyelni arra is, hogy száraz, jól elzárt helyen legyen. Sokféle módon tárolják az emberek a takarmányt: csak simán leszórják a takarmányosba, zsákokból öntik ki, nagy tárolódobozokba öntik stb. Ez már ízlés dolga.

   Közösségi helyek alatt a melegedőt, mosdót értjük. Nem mindenhol alakítanak ki konkrét melegedőt, de valamiféle helyre mindenképp szükség van, ahol a lovasok leülhetnek, beszélgethetnek stb.
   A mosdók nagyon fontosak. Ha nincs is keret egy nagy zuhanyzós mosdó kiépítéséhez, azért valamit mindenképp alakítsunk ki.

   Lakrész a lovásznak kell, hiszen itt alszik, pihen. Luxusházat nem kell felépíteni, de biztosítani kell a normális feltételeket: konyharész, szoba ággyal, rádió és/ TV, mosdó, bútorok. Amennyiben nem csak egy lovászt szeretnénk alkalmazni, úgy több külön hálószoba kell.

Karámok, legelő9408595-md.jpg
   A ménesi tartás során a lovak (kancák, heréltek, csikók) együtt vannak tartva egy közös karámban/legelőn. Előnyei: tudnak egymással barátkozni, együtt legelni, sokat vágtatni. Hátrányok: a gyengébb lovak sokszor sérülnek meg, (ez különsen örvendetes ha pl. egy verseny előtt rúgnak bele a lóba).  A ménesi tartásban tartott lovakat nem szabad hátsó lábra patkolni, az első lábakon lévő patkó általában nem jelent gondot. Összességébe hagyományos tartási mód, sokan szeretik.
   Újkeletűbb és egyre elterjedtebb az osztott karámos karámozás. Ebben az esetben nem egy közös karámban vannak a lovak, hanem mindegyiknek van egy-egy saját karámja. Előnyei: bár a lovak egymás horse_pasture.jpgmellett vannak, nem tudják bántani a másikat, nyugodtan szénázhatnak és legelhetnek, hiszen nem veszi el előlük az ételt a másik ló. Hátrányok: kevesebbet tud mozogni az állat. Az osztott karámok mérete kb. 20 x 20 m körüli legyen. Az így tartott lovakat akár négy lábra is lehet patkolni, nem jelent problémát. Összességében jó tartási mód sportlovaknak és hobbilovaknak is.
   Egyre több helyen figyelhetjük meg az u.n. padock-os karámozást. Itt a ló bokszából nyílik a karám, tehát nem kell kivezetni sehová, a ló akkor megy ki és be, mikor kedve tartja. Az boksz ajtaját ha akarjuk be lehet csukni, így hidegben, sárban nem mehet ki az állat. Előnyei: a ló szabadon eldöntheti, hogy a karámban akar-e lenni, vagy a bokszban, nem kell a lovásznak ki- és bevezetnie. Hátrányok: mivel a bokszok nincsenek közvetlenül egymás mellett sokkal hidegebb van bennt, illetve az ilyen padock-ok nagyobb helyet foglalnak el. Összeségében nem rossz megoldás, félridegtartás-szerű.

picanimalequine.jpgVillanypásztorral kerítik körbe a karámokat általában. Olcsó és biztos megoldás, ha rendbe van tartva. Saját tapasztalatom szerint a szalagos villanypásztor jobb mint a sima zsinór. Miért? A szalag vastagabb, jobban látszik így kettő sor elég belőlük (fenn és lenn). A zsínorós villanypásztorból már ajánlatos három sort kifeszíteni (fenn, középen, lenn). Amennyiben jól készítettük el a villanypásztoros karámot és rendszeresen ellenőrizzük, nem hanyagoljuk el, sokáig jó karámokat kapunk.

7240496-horses-wooden-fence.jpgA fából készült karámok költségesebbek,bár kedveltek. Ha kemény fából készítettük el kellő magasságúra, akkor onnan a ló nem fog kiszökni, remélhetőleg kiugrani sem. Mének tartására ideális, bár sokszor előfordul, hogy a ló rágja a fákat.

horse_riding_front_1.jpgLovaglópályák
   Talaj: A lovaglópályák talaját a lehető legjobban kell kialakítani, hogy sokat lehessen használni őket, esősebb idők után is hamar száradjon. Átlagban kétféle lovaglópálya létezik: a homokos és a füves.
   Homokos: talaja homok, mely vagy eleve ott volt a területen vagy pedig úgy lett odahordva, tehát a lovaglópálya talajrendezéssel készült. Ma már korszerű lovaglópálya talajokat lehet készíttetni, amiben apró kavicsok, filc, vagy egyéb anyag van keverve. Ezek nagyon jók, a vízelvezetésük kiváló ám az áruk nem olcsó. Egyszerűbb elkészíteni hagyományos módon, homok odaszállításával, talajrendezéssel, ásással, feltöltéssel a pályát. Ha rendszeresen karban van tartva (boronálás, talajsimítás) ezek a pályák is jól kihasználhatóak.
   Füves: érdemes elkészíteni egy füves pályát is, hiszen a vízelvezetése sokkal jobb, télen jobban használható. Vagy egy eleve füves területet kerítünk le pályának, vagy pedig ültetünk. A fű ültetésekor figyeljünk arra, hogy taposást jól tűrő fű legyen ültetve. A füves pályák karbantartása: egy idő után a járásról a fű eltűnik, itt-ott kikopik. Az ilyen pályák talaját olyankor kell rendezni, mikor nincsenek annyira használva. Újra kell ültetni a füvet, a talajt rendbe kell hozni. Nyáron érdemes nyírni / kaszálni a pályát, hiszen magas és gazos fűben nem jó lovagolni.terry-wright-dressage-ocala-florida.png

Méret: Sok mindentől függ a mérete a lovaglópályának. Például, hogy mire használjuk, mennyien akarnak majd egyszerre lovagolni. Nem feltétlenül szükséges hatalmas pályákat készíteni, de akkorának lennie kell, hogy jópár lovas gond nélkül elférjen és lehessen ugratni is, ha valakinek ehhez van kedve.
   Egy 20 x 40-es pályán egyszerre el tud lovagolni kb. 4-5 lovas, de ugratásra nem igazán alkalmas, mert kicsi. A kb. 30-40 x 50-60-as pályán már egy időben jóval többen elférnek, van hely ugratni és a díjlovas négyszög is elfél, ha gyakorolni akar benne valaki.

Kerítés: Egyszerűen csak kötél vagy szépen lakkozott fakerítés, esetleg sövény? Mindennek megvan az előnye és hátránya és lényegében a péntárca határozza meg, mit választunk. Nagyon drága festett és lakkozott fakerítés azonban nagy kiadás és igazávól annyira nem is fontos.

Világítás: érdemes egy-két lámpát felszerelni, amelyek viszonylag jól bevilágítják a pályát, így a lovasok sötétben is tudnak lovagolni.

Egy-két plusz dolog
   Érdemes beszerezni még néhány akadályt, esetleg egy díjlovagló négyszöget, hogy a leendő lovasok és bértartók igényeit még inkább kielégíthessük. Ezeken kívül szebbé tehetjük lovas létesítményünket, ha ügyelünk a tisztaságra, virágládákat helyezünk el az udvaron.
   A trágyát lehetőleg messzire szállítsuk el, hogy a legyek és egyéb rovarok ne vegyék körül az istállót, a szalmát és szénát egy fedett helyen tároljuk vagy fóliázzuk le.

Írta: Dorina

Képek forrásai:
- www.poronui.co.nz
- www.warwicktownship.org
- www.permastall.com.au
- www.imagetrail.net
- www.photo.net
- www.rpstables.com
- www.123rf.com
- www.commons.wikimedia.org
- www.terrywright.net
Alaprajzok:
saját (C)

<<< előző

tovább >>>

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.